A macsk�k dorombol�sa nem t�k�letesen felder�tett ter�let. A legt�bbsz�r akkor dorombol a macska, amikor nyugodt, el�gedett, ellazult �llapotban van. Akkor a „berreg�s” azt fejezi ki, hogy b�k�ben van a vil�ggal �s k�rnyezet�vel.

Tudjuk azonban, hogy a h�zimacsk�k dorombolnak vaj�d�s �s sz�l�s k�zben is, �s a kiscic�k dorombolnak szop�s k�zben, anyjuk pedig v�laszol nekik. Sok haldokl� macska is dorombol.

A dorombol�s hangfrekvenci�ja 25 �s 150 Hertz k�z�tt tal�lhat�. Orvosi kutat�sok kimutatt�k, hogy ez a frekvenciatartom�ny j�t�kony hat�s� a csontfejl�d�s �s –gy�gyul�s el�seg�t�s�ben, �s a gyakorlatban is alkalmazz�k e c�lb�l. Ez lehet v�letlen egybees�s, de magyar�zhatja is, mi�rt gener�lnak a macsk�k ilyen j�t�kony hat�s� hangokat.

Hogyan dorombol?

A dorombol�s mik�ntj�re k�t f� elm�let sz�letett. Az els� (�s val�sz�n�bb) az, hogy a hang a g�g�ben keletkezik, a hangszalagok megfesz�t�se �s elernyeszt�se r�v�n, kil�gz�skor �s bel�gz�skor egyar�nt. Vagyis a leveg� megrezegteti a szalagokat a t�d�be bemenet �s t�voz�s k�zben is. A hangszalagokhoz halad� idegek m�sodpercenk�nt h�sz-harminc megfesz�l�st-elernyed�st v�ltanak ki.

Megfigyelt�k, hogy dorombol�sra csak a csontos nyelvcsonttal rendelkez� macskaf�l�k k�pesek (kev�ss� ismert csont, pedig nek�nk is van ilyen, �vatosan kitapinthat� a pajzsporc(=�d�mcsutka) �s az �llkapocscsont k�z�tt nagyj�b�l f�l�ton). Ilyen p�ld�ul a h�zimacska, a puma, a jagu�r, a gep�rd �s a v�r�s hi�z. A porcos nyelvcsont�ak nem dorombolnak, hanem b�mb�lnek (pl. oroszl�n).

A m�sik, kev�sb� val�szer� elm�let szerint a v�r �raml�s�nak turbulenss�, �rv�nyess� v�l�sa v�ltja ki a dorombol�ssal j�r� hangjelens�get.

Mi�rt dagaszt?

A mells� mancsaival hasunkat (l�bunkat, mell�nket, takar�t, stb.) tapod�, dagaszt� macska gyermekkor�t �li �jra. A kiscic�k ugyanis anyjuk eml�i k�r�l v�gzik ezt a mozdulatsort szop�s k�zben, ezzel serkentve a tejelv�laszt�st. Ez az oka annak, hogy az archaikus jelleg� „dagaszt�s” k�zben sok macsk�nak a ny�la is elcs�ppen.